Az utolsó generáció már bűntudatban nő fel, okosan kiszagolja jólét utáni, összeomlás előtti állapotát, s félve pislant a falakon kívül rekedőkre. Nem meri érteni, csak
Menekültek a föld felszaggatott útjain, egymás fölött és alatt a föld rétegeiben, az idő rétegeiben. Legfelül a háború menekültjei, kezükben elképzelt kenyér, moziban látott mozdulattal
székelyek vándoroltak Óromániába a jobbágyfelszabadítás után Galați-ba Ploiești-be Konstanțára Brăilába Sinaiára Busteinbe Predealra az 1900-as századfordulón Bukarestben több magyar élt mint Marosvásárhelyen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában
Annak a gondolatnak, hogy a létezés értelmét feltáró szó valami radikálisan külső, két általam ismerni vélt történeti formája van. Az egyik a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás, mely
1. A jelentősnek érzékelt versek olykor nem csak különös létélményt, hanem általános civilizációs állapotot is rögzítenek. Egy korszak szubjektivitása csapódik ki bennük. Épp ezért a
A kereszténységnek van egy humanista-metafizikus magja, amelyre talán ma is támaszkodhatunk. Ide tartozik elsősorban az úgynevezett „aranyszabály”, amely persze más vallásokban is megtalálható. A Hegyi
földúlt földút oromzatbontás parazita törvény tombol a határban erőgép szántja a gyökereket égnek fordítják sötét útjaikat a fák vasbetontükörbe maradék rongyaikat felhőt varró lányok kamasz
A szegénységgel az a baj, hogy ha a többiek elismerik, az szégyenbélyeg, már nem az vagy, aki vagy, hanem „hátrányos helyzetű”, „segélyezett”, „rászoruló”, sajnálkozások jönnek,
hegyfalban bezápult lélekvár hidegség hegy fehér gyomrában szörnyű nagy állat panasza pimaszul visszhangzó
Az utolsó generáció már bűntudatban nő fel, okosan kiszagolja jólét utáni, összeomlás előtti állapotát, s félve pislant a falakon kívül rekedőkre. Nem meri érteni, csak