Bevezetés Lukács és Adorno modern esztétikai elméletet célzó írásai bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással. Először is a pályáját zenekritikákkal kezdő Adorno akceptálja a korai Lukács esztétikai
Szerző: Borbély András
Az utolsó generáció már bűntudatban nő fel, okosan kiszagolja jólét utáni, összeomlás előtti állapotát, s félve pislant a falakon kívül rekedőkre. Nem meri érteni, csak
Menekültek a föld felszaggatott útjain, egymás fölött és alatt a föld rétegeiben, az idő rétegeiben. Legfelül a háború menekültjei, kezükben elképzelt kenyér, moziban látott mozdulattal
székelyek vándoroltak Óromániába a jobbágyfelszabadítás után Galați-ba Ploiești-be Konstanțára Brăilába Sinaiára Busteinbe Predealra az 1900-as századfordulón Bukarestben több magyar élt mint Marosvásárhelyen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában
Annak a gondolatnak, hogy a létezés értelmét feltáró szó valami radikálisan külső, két általam ismerni vélt történeti formája van. Az egyik a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás, mely
1. A jelentősnek érzékelt versek olykor nem csak különös létélményt, hanem általános civilizációs állapotot is rögzítenek. Egy korszak szubjektivitása csapódik ki bennük. Épp ezért a
A kereszténységnek van egy humanista-metafizikus magja, amelyre talán ma is támaszkodhatunk. Ide tartozik elsősorban az úgynevezett „aranyszabály”, amely persze más vallásokban is megtalálható. A Hegyi
földúlt földút oromzatbontás parazita törvény tombol a határban erőgép szántja a gyökereket égnek fordítják sötét útjaikat a fák vasbetontükörbe maradék rongyaikat felhőt varró lányok kamasz
A szegénységgel az a baj, hogy ha a többiek elismerik, az szégyenbélyeg, már nem az vagy, aki vagy, hanem „hátrányos helyzetű”, „segélyezett”, „rászoruló”, sajnálkozások jönnek,