A középkori és kapitalista modernitás allegorikus jelölőstruktúrája között az a különbség, hogy ott a teremtmény a láthatatlan teremtői értelem képmása, mely képmás, mint valami hieroglifa
Év: 2020
Ez a szöveg részlet, pontosabban egy lábjegyzet Maurice Merleau-Ponty, Az észlelés fenomenológiája című művéből (Budapest, L’Harmattan – Magyar Fenomenológiai Egyesület, 2012, 196-197, ford. Sajó Sándor.
Ezt a jegyzetet egy „Cetlik” című mappában találtam a laptopomon. A jegyzet 2016 nyarán készült, amikor egy „a szem”-en megjelent esszén dolgoztam: A tiszta folyamattól
A Szemben a bíróval című szöveget Sinkó Ervin 1935-ben, első párizsi tartózkodása idején írta, akkori támogatója, Romain Rolland biztatására és Jean Guèhenno, az Europe című folyóirat
Gyerekkoromban az éjszakát kerestem, darabos, otromba kényszernek tűnt a látás, mindenhol szélek, tömbök és határok, áthatolhatatlan ez a kővé dermedt világ, tárgyak közt mozogni, érinteni,
1. Ho logosz szárksz egeneto – és az ige testté lett, olvassunk János evangéliumában. A testet jelölő görög szó a „szárksz”, amit inkább húsnak kellene
Aki ma a hazugság és a tudatlanság ellen harcol és az igazságot kívánja megírni, annak legalabb öt nehézséggel kell megküzdenie. Szüksége van kellő bátorságra, hogy
Az alkony matt rózsái az itatóvályúkban, irtások, elfoglalt legelők szélén a nap, csak a nap vándorol fenyőmánusok között. Régóta állunk itt, fagyott tengerszem óralapján, egyetlen
Mese Bari Károly nyomán A nem-lét a lét gyökérnézete – így foglalhatjuk össze a chthonikus filozófiát. A chthonikus történelmen túli minőség, ezért a történelem előtti
Jövünk lefele tegnap a Batrináról. Elmentünk havat keresni egy kis szánkózáshoz. Az utóbbi időben egyre enyhébbek itt a telek. A települést átszelő folyón egy hattyúpár